Templomigazgatóink

A plébánia fogalma a zsinat előtt
A plébánia a legkisebb önálló területileg meghatározott- lelkipásztori és egyházi-igazgatási egység, amelynek élén a plébános áll.

A plébánia fogalma a zsinat után
A plébánia a krisztushívőknek a részegyházban pontosan meghatározott közössége, amelynek lelkipásztori gondozása a plébánosra van bízva a megyéspüspök tekintélye alatt.

A Belvárosban a Plébániatemplom területén  közel 900 éve megtalálhatók különböző szerzetesi közösségek. Az általuk épített rendházakhoz tartozó templomok lényegében az egyes közösségek magán-kápolnáiként működtek. A szerzetesrendek 1948-50-ben történő feloszlatását követően az ingatlanokat elvették a szerzetesrendektől, a templomokat a Főegyházmegye kezelésére bízták. Az így létrejövő terület nélküli templomok vezetői a megyéspüspök által kinevezett papok, akik a közösségét, gazdaságát irányítják. A templomigazgatóságoknak nincs anyakönyvezetési, keresztelési, elsőáldozási, házasságkötési, temetési joguk, illetve kötelezettségük. Azokat a megyéspüspök, illetve a plébános engedélyével elvégezhetik. Az anyakönyvvezetést a Belvárosi Főplébánia látja el.

Folyamatosan gyűjtjük össze templomigazgatóink neveit, és főbb életrajzi adatait.

Balogh István (1962-1976)

Balogh páter (Stájerlak, 1894. márc. 30. – Bp., 1976. júl. 20.): római katolikus pap, kisgazdapárti politikus, államtitkár. Temesvárott teológiát végzett, pappá szentelték (1918), a bp.-i és a szegedi tudományegy.-en 1925–29-ben filozófiát hallgatott; káplán, majd Szeged-alsóközponti plébános volt. A Szegedi Katolikus Tudósító (1927–35) alapító szerk.-je, a szegedi Tanyai Újság szerk.-je (1936–38), Erdei Ferenccel és Révai Józseffel az első koalíciós demokratikus lap, a szegedi Délmagyarország társszerk.-je (1944–1945. máj.). A FKgP szegedi szervezetének megszervezője (1944. nov.), a debreceni ideiglenes ngy. tagja, a miniszterelnökség államtitkára (1944. dec. 23.–1947. máj. 31.), mint bizottsági titkár ő adta elő a fegyverszünetet kérő s Németo.-nak hadat üzenő javaslatot. Egyik aláírója volt a moszkvai fegyverszüneti szerződésnek (1945. jan. 20.). A FKgP ideiglenes orsz. vezetőségének tagja (1944. dec.–1945. febr.), 1945. aug. 20-tól a FKgP intéző bizottságának tagja, 1946 tavaszától a FKgP Politikai Bizottságának tagja, a FKgP főtitkára (1947. febr. 19.-jún. 3.), jún. 4-én kilépett a pártból. Megalakította az ellenzéki, polgári, liberális Független Magyar Demokrata Pártot (1947. júl.), 1949 tavaszán pártjával csatlakozott a Függetlenségi Népfronthoz. Részt vett a papi békemozgalom megalakításában (1950). Visszatért az egyházi szolgálatba, az 1950-es években vidéki plébános, majd a bp.-i belvárosi Szt. Mihály-templom lelkésze (1962–76), 1968-tól c. apát.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Greksa Ferenc (1976-1984)

Született Kalocsán, 1928. október 20., szentelték Esztergomban, 1953. június 14.
Káplán Mohorán 1953–55, Endrefalván 1955–58, Budaörsön 1958–61,

Bp.-Szent Család (VI. kerület) plébánián 1961–64, Bp.-Vár főplébánián 1964,

Bp.-Felsőkrisztinavárosban 1964–76, templomigazgató Bp.,

Belvárosi Szent Mihály templomigazgatóságon 1976–84,

plébános Bp.-Szent Rókus plébánián 1984–97, nyugállományban 1997–.

Érseki tanácsos 1984–2004. Elhunyt 2004.november 18-án.

Sírja templomunk urnatemetőjében található.

Kovács István (1984-1994)

Kovács atya nagyszerű stílusú, remek szónok volt. Rendszeresen publikált a Katolikus Szó című újságban. Mindent todott a gyermekek világáról és nagyon értett a nyelvükön. A hitoktatás keretén belül évente szervezett elsőáldozást. Gyakran hívott neves vendégszónokokat (pl. Enzsöl Ellák, Nyiredy Maurus) és tridumokkal is igyekezet a templom vallási életét fellendíteni.

Antun Knezevic (1994-1998)

Antal atya a délszláv háborúk idején került Magyarországra. Kovács atya váratlan halálát követően ideiglenesen Dr. Kiss Csongor OFM igazgatta a templomot, majd a bíboros úr Antal atyát nevezte ki templomunk igazgatójává és a budapesti horvát közösség vezetőjének.
Munkássága:

Antal atya a rendszeres horvát nyelvű szentmisék mellett komolyan foglalkozott a templom magyar nyelvű híveivel is.

Mikolai Bálint atya hatására – látva, hogy a Szervita templom alatt kialakított urnatemető jövedelméből finanszírozható a templombelső felújítása – Antal atya a Szentély alatti altemplom helyén úrnatemetőt alakított ki.

Ezzel párhuzamosan a Váci utca déli részének sétáló utcává alakítása is befejeződött, amelynek talán legnagyobb nyertese templomunk, amelynek külső homlokzatát teljesen felújították. Antal atya alatt megszépült a templom kívülről és elkészült a felújítások biztos anyagi hátterét jelentő beruházás.

Mikolai Bálint (1998-2003)

Kórházi betegágyán 2003. április 22-én meghalt Mikolai Bálint címzetes esperes, prépost, a budapesti Szervita téri Szent Anna-templom igazgatója. Hetvennégy éves volt. 1953-ban szentelték pappá; káplánként Balassagyarmaton, Nagymaroson és különböző pesti plébániákon szolgált, mígnem Ludányhalászi, majd Budapest-Lágymányos plébánosa lett. 1985-ben vette át a Szent Anna-templom vezetését, 1998-tól pedig az angolkisasszonyok Szent Mihály-templomáról is ő gondoskodott.

Rá emlékező hívei és paptestvérei egyaránt kiemelik, milyen elhivatottan végezte papi munkáját. Mutatja ezt az is, hogy az elmúlt tizennyolc évben csak egyetlen vasárnapon nem tartotta meg szokott szentmiséit – egy külföldi zarándoklata miatt.

1992 óta ismertem őt, hallgattam világos felosztású, élményt adó szentbeszédeit. Pestre látogató vidéki barátaimat az ő szentmiséjére vittem el, hogy megismerjék különleges egyéniségét. Tiszteltem nagy műveltségéért, tájékozottságáért, nyitottságáért. Nem hallgathatom el, hogy temperamentumos ember lévén gyakran felemelte a hangját – a hívek ezt azonban elfogadták tőle. Egy idős asszonytól hallottam, hogy ha a szentmise előtt nem szűrődött ki Bálint atya hangos dohogása a sekrestyéből, a templomban várakozók egyenesen aggódni kezdtek, hogy papjukkal valami baj történt…

Szerette a tréfát, a társasági életet, a vendégeskedést, a finom ételeket s italokat, és ez így volt rendjén. Közvetlen munkatársait évente kétszer-háromszor étterembe hívta, hogy a fehér asztal mellett beszélgessenek. Szívesen mondogatta munkatársainak, hogy csakis az lehet jó pap, aki nagyon szeret élni.

2002 Húsvét után jelentkeztek rajta a leukémia első tünetei. Esztendőn át hordozta méltósággal a szenvedést, mely energikus szervezete számára nagy megpróbáltatást hozott. Jó kedélyét mindvégig megőrizve, tudatosan készült a távozásra. Isten megengedte neki, hogy a húsvéti szertartásokat még nagy összeszedettséggel, méltóságteljesen celebrálja.

Május 7-én, pénteken helyezték örök nyugalomra a Szent Anna-templom alatti urnatemetőben. (Zsille Gábor)

Munkássága:

Ahogy ő neveztette magát: a kéttemplomos Bálint atya, töretlenül folytatta templomépítő munkásságát, amelyet a Szervita templom külső majd belső felújításával kezdett a Belvárosban.

Bálint atya kezdte el a templombelső felújítását. A legnagyobb és talán legmerészebb lépése volt a Szentély mennyezeti freskójának a hajóból is látható felének a feltárása és teljes helyreállítása.

Füzes Ádám, dr. (2003-2008)

Született Budapesten, 1973. decembe 23-án, szentelték Esztergomban, 1998. június 20-án.
Ösztöndíjas a Pápai Magyar Intézetben 1998-2001. Káplán Bp.- Albertfalvi plébánián 2001-2003, templomigazgató Bp.-Belvárosi Szent Mihály templomigazgatóságon 2003-2008. Oldalagosan ellátja a Belvárosi Szent Anna templomigazgatóságot 2003-06. Plébános a Bp.-VI. ker. Szent Család plébánián 2008. augusztus 1-től. Helyettes esperes a Pesti-Északi Espereskerületben 2011-től. MALEZI liturgikus főreferense 2002–2004, a PPKE Hittudományi Karán a liturgika megbízott előadója. Állandó diakónusok referense 2008-. Egyházművészeti Bizottság elnöke 2011. augusztus 1-től.

Munkássága:

Ádám atya első jelentős cselekedete a templom kinyitása volt. Korábban a templom csak a szentmisék előtt és követő 1-1 órában volt nyitva, 2003-tól azonban a templom minden nap nyitva van egész nap. A Váci utca turistaforgalma miatt több mécseségetőt vásárolt a templom, ezzel növelve a restaurálásra költhető adományok mértékét. Hasonló megfontolásból a bejáratnál kegytárgybolt létesült.

Amíg Bálint atya elsősorban a látható terek megújítását szorgalmazta, addig Ádám atya mérnöki alapossággal kezdte meg felújítani a templomot. A teljes villanyhálózat felújítását követően galambmentesítette a templom homlokzatát, majd kicseréltette a templom és a rendház között elöregedett bádogtetőt.

A templom belső terében folytatta a szentély oldalfalainak restaurálását, kicseréltette a Szentély Nyári Pál utcára néző ablakát, az erkély rendház felőli ajtaját, a korábbi modern szembemiséző oltár helyére vásárolt és felújíttatott egy régi barokk oltárt, új szőnyeggel, hangrendszerrel és reflektorokkal szereltette fel a templomot. Kifestette és felújíttatta az orgona mögötti tereket, továbbá megkezdte az orgona felújításának első ütemét.

Ugyancsak jelentős művészettörténeti lépésnek számított a sekrestye freskóinak felújítása, amelynek köszönhetően templomunk büszkélkedhet Magyarország talán legszebb barokk sekrestyéjével. Jelentős mértékben bővítette az urnatemetőt.

A templom folyamatos felújítása és megnyitása a hívek számára együtt járt a templom zenei életének felpezsdítésével is.

Ádám atya befogadta a Liszt Ferenc Kórust, amely innentől kezdve rendszeresen szolgált a vasárnapi és ünnepi liturgiák alkalmával. Az egyházzenei élet mellett megindult a templom hangversenyélete is. Mindezen változások, újítások Ádám atya fiatal, friss, és vállalkozó természetének volt köszönhető.

Alberti Árpád (2008-2014)

Született Budapesten, 1939. április 4., szentelték Esztergomban, 1965. június 20.
Kántorkáplán Dejtáron 1965–66, Tokodaltárón 1966–68, karkáplán Esztergom-Vár főplébánián 1968–70, káplán Bp., Jézus Szíve (VIII. kerület) templomigazgatóságon 1970–72, Bp.-Szentistvánvárosban 1972 –98.
Plébános Bp.- Rákospalota főplébánián 1998 – 2008. Templomigazgató a Bp.-Belváros Szent Mihály templomigazgatóságon 2008. augusztus 1-től.

Munkássága:

Árpád atya folytatta a korábbi templomigazgatók restauráló munkásságát. A tető jelentős részének felújításával párhuzamosan végezte a hajómennyezet restaurálását. Közel hat év szünet után 2012 decemberében megláthattuk eredeti pompájában a hajómennyezeten ábrázolt rózsafüzér titkok közül az első hármat. A hajómennyezet felújítása 2014-ben is folytatódik.

Egy jelentősebb adománynak köszönhetően folytatódott az orgona felújítása is: megújult a teljes mechanika, és 40 év után az egész orgonát kitisztították.

Árpád atya újabb reflektrokkal bővítette a templomterek világítását, kicseréltette a templomhajó első ablakát.

Zeneszeretetének köszönhetően a templom hangversenyélete megszakítás nélkül folytatódik.

Dr. Osztie Zoltán (2014 - )

Empty section. Edit page to add content here.